A régen kihalt hüllőfaj annak idején az Eunotosaurus africanus nevet kapta. "Az Eunotosaurus egy kritikus szál, amely összeköti a modern teknősöket evolúciós múltjukkal. Ez az a fosszília, amelyet a tudomány több mint 150 éve keres. Teknősként tekintünk rá, de egy olyan teknősre, amelynek még nem volt páncélja" - hangsúlyozta Gabriel Bever, a New York-i Műszaki Egyetem tudósa, a fosszíliát tanulmányozó kutatócsoport vezetője.
Az eunotosaurus nem rendelkezik a teknősökre jellemző ikonikus páncéllal, de nagyon széles bordái vannak és felső teste jellegzetesen kör alakú.
Bever és csoportja, a Denveri Természettudományi Múzeum, a Yale Egyetem és a Chicagói Egyetem szakemberei a Nature című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban az eunotosaurus koponyájának vizsgálatára összpontosítottak.
"Korábbi kutatásaink kimutatták, hogy az eunotosaurus olyan testi felépítéssel bírt, amely valószínűleg a teknőspáncél evolúciójának első lépését képviseli, de azokból a tanulmányokból hiányzott a koponya részletes elemzése" - tette hozzá Tyler Lyson a Denver múzuem szakembere.
Komputertomográfia használatával Bever digitálisan "szétvágta" a csontokat és négy eunotosaurus koponya belső felépítését, a vizsgált fosszíliákat dél-afrikai múzeumokban őrzik. Megfigyeléseit beillesztette a hüllő családfájának új elemzésébe. A folyamat mintegy négy évet vett igénybe, de mint a tudós elmondta, megérte.
"A képalkotó technológia lehetővé tette számunkra, hogy először lássunk bele az eunotosaurus koponyájába, és amit találtunk az rávilágít az eunotosauros szoros kapcsolatára a teknősökkel, és arra is, milyen kapcsolatban állnak a teknősök a modern hüllőkkel" - magyarázta Bever.
Az eunotosaurusok a földtörténeti Perm korban éltek 30 millió évvel az első dinoszauruszok megjelenése előtt, és 20 millió évvel azelőtt, hogy egy júniusban, Németországban talált fosszíliát a valaha élt legkorábbi teknősként azonosítottak. A legkorábbi teknős, amelynek már páncélja volt, mintegy 210 millió évvel ezelőtt élt.
Az első eunotosaurus fosszíliát Dél-Afrikában találták a 19. század végén, és régóta folyik a vita arról, hogy vajon részét képezi-e a teknősök rendjének.